Tisztelt Deliága Éva!

Segítségét szeretném kérni 6,5 éves kisfiammal kapcsolatban:
A fiam betöltött 40. hét után, 3700 gr-mal született, problémamentes terhesség után.
Kicsi korától rendkívül élénk, mozgásigényes gyermek, nagyon eleven.
Bölcsődébe járt 2 éves korától.
Mind a bölcsődében, mind az óvodában nagyon közvetlen, barátkozó, soha nem okozott neki problémát az ismerkedés, kapcsolatteremtés.
Véleményünk (férjemmel ill. rokonok) szerint a gyerek kiemelten jó felfogóképességű, kifejezetten jó logikájú gyerek. Nagyon érdekli a matematika (persze nem tanulunk vele, de a mindennapos dolgok kapcsán sok minden előkerül), szótagolva olvas, kifejezetten jó angolból (3 hét után idősebbek közé rakták az órán). Szóval okos, nyitott. Iskolaérettségi tesztje szerint (óvodában készült, hivatalos) már most iskolaérett.

Ennek ellenére nagy dilemmában vagyok vele kapcsolatban, ugyanis van vele egy kis probléma:
egyszerűen nem bír egy helyben maradni, folyamatosan mozog. 1 percig sem tud nyugton maradni. Pl. meseolvasás közben fejen áll. Ugyanakkor a legkisebb részletre is emlékszik, gyönyörűen visszamondja a történetet…
Kiscsoportos angolórára jár, ahol sokat mozoghatnak, de ő folyamatosan ugrál, gyertyaállásba megy, pörög-forog. Ennek ellenére az anyagot tudja.

Nem hajlandó  végigvárni senkit, ha ő beszélni akar, akkor  mondja-mondja , hiába  kezdett bele  a másik korábban. Óvónéni, nagypapa, édesapja, másik gyerek… mindegy. Ha ő beszélni akar, akkor nem tudja kivárni a sort.

Alig-alig tud hosszabb ideig koncentrálni egy dologra, pl. hörcsögöt vittek be az oviba, mindenki hosszasan figyelte. Ő odament,  3-4 percig figyelt, játszott vele, aztán ment tovább a többi játékhoz. Pedig ez a hörcsög mindenkit lenyűgözött, lekötött. Minden alkalommal ő szeret a középpontban lenni, ha tudja a választ egy kérdésre, nehezen fogadja el, hogy mást szólítanak fel.

Mindezek a problémák különösen felerősödnek, ha nem kötik le a foglalkozások (jártunk görkorcsolya edzésekre – edzőtől függően volt “rossz” – annál az edzőnél, aki folyamatosan ellátta őket feladattal, nem volt vele probléma).

Fentiek alapján nem tudom, hogy milyen iskolát válasszunk.
Többen azt mondják, adhatom bármilyen erős iskolába, hiszen “bírni fogja”. Ugyanakkor egy hagyományos erős suliban, 35 gyerek között valószínűleg nem fogják tolerálni, hogy mindig ő szeretne a középpontban lenni (és persze a mozgékonyságát sem). Van aki azt mondja, jó lenne egy kicsit szigorúbb suli, ahol “megnevelnék”, ahol kicsi fegyelmet tanulna. (bár nem gondolom, hogy mi mindent megadunk neki, inkább úgy érzem magam, hogy állandóan harcolnunk kell az akaratával)

Kérem segítsen, melyik iskola lenne neki előnyös, illetve hogy hogyan tudnánk egy kicsit lelassítani / megnyugtatni.Problémás ez a koncentrációs zavar, ha egyébként ugyanolyan jól/vagy még jobban teljesít mint a társai?

Válaszát előre is nagyon köszönöm! H. Margit

Kedves H. Margit!

Most olvastam a levelét, nagyon szemléletesen, részletesen ír kisfiáról. Az iskolaérettség egyik legfontosabb kritériuma a szociális érettség, mely magában fogalja többek között az autonóm munkavégzésre való képességét, a figyelem irányíthatóságát, a feladattudatot, a koncentráció megfelelő mélységét. Sok esetben fordul az elő, hogy egy gyermek kognitívan, általános tájékozottságát illetően, és testileg is érett az iskolára, azonban szociálisan vagy érzelmileg még nem. Érdemes lenne az óvónőkkel konzultálni (nem tudom ki végezte ezt az iskolaérettségi vizsgálatot?), hogy szerintük a szociális érettség pontosan meghatározott kritériumait (függetlenül a jó képességektől, okosságtól) teljesítette-e a gyermek? Impulzív, mozgékony gyermekről lévén szó, nehéz megmondani a gyermek ismerete nélkül, hogy mennyiben segítene neki a további egy év óvodai nevelés. Mindenképpen érdemes kis létszámú, és igen: alternatív iskolát, de legalábbis gyermekközpontú, elfogadó légkörű iskolát, tanítónénit választani, hogy nagy mozgásigénye miatt ne kerülhessen az, amúgy jó képességű kisfiúra a :’rossz gyerek’ címke. Sok sikert kívánok!

Üdvözlettel:
Deliága Éva